Alulírott, Vidák Aladár mint a Reménytelen Ügyek Harca Jogvédő Egyesület képviseletében eljáró elnöke Vidák Aladár a Btk. 268 § (1) és (3) a) bekezdés és a Btk. § 272. §-ának (4) bekezdés alapján ismeretlen tettes ellen továbbra is feljelentést kívánok élni és egyben panasz jelentek be.

Preambulum:

B. H. szül: S.., idő: 19... 0... 4 an: A. M. Á.... S. u. 43. szám alatti lakos 2018. 04. 02. a .... Rendőrkapitányság 1...../344-4/2018. bü. tanúkihallgatása alkalmával a hamis tanúzás figyelmeztetése ellenére úgy nyilatkozott a vallomásában, hogy „korában is megerőszakol de nem vert így össze.” 2018. 04. 30. napon B. H. későbbi tanú kihallgatása alkalmával már ügy nyilatkozott a vallomásában, hogy „olyan nem történt korábban, hogy akaratom ellenére közösült volna velem.

Jogi Indoklás:

A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (4) bekezdés aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vallomás akkor valótlan, ha a tényállás vagy a tényállások összessége mint egész nem egyezik meg a valósággal, az az objektíve valótlan. A vallomás tételével a tanú akkor követi el a hamis tanúzást, ha valótlan tartalmi elemei az ügy lényeges körülményeire vonatkoznak.

Azt, hogy mely körülmények tartoznak ezek közé, azt az alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályok határolják körül. Büntető ügyben anyagi jogi szentpontból lényegesek mindazok, amelyek az elkövető személyére vonatkoznak, valamint a büntetőjogi főkérdések elbírálása szempontból jelentősek: igy amelyek a történeti tényállásban a törvényi elemeit hordozzák, kihatnak bűnösség megállapítására, a cselekmény jogi minősítésére, a büntetés intézkedés alkalmazására (BJD 731., BJD 6070., BH2005. 45.)

B. H. szándékos elkövetés megállapítható mert B. H. tudott arról, hogy a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott alanyként vonja be az adott eljárásban és a vallomása nem felel meg objektív valóságnak. Lásd: („korában is megerőszakol de nem vert így össze.” „olyan nem történt korábban, hogy akaratom ellenére közösült volna velem.)

Hamis vád Btk. 268 § (1) aki a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol (2) a büntetés egy évtől öt öt évé terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés , ha a) a hamis vád alapján a vádlottat eltelik. A deliktum passzív alanya más vagyis az elkövetőtől különböző, élő és egyedileg meghatározott olyan természetes személy lehet aki, ellen büntetőeljárás indítható. A deliktum elkövetési magatartásai a büntetőeljárás lefolytatásának alapjául szolgáló hamis tartalmú vádolás a hatóság tudomására hozása. A hamis vádolás arra vonatkozó valótlan tartalmú tényállás, hogy konkrétan beazonosítható személy deliktumot követett el. A hamis vád az állított deliktum konkrétsága is: így olyasfajta állítások, miszerint a tanú által elmondottak nem tükrözik a valóságot.

B. H. ezen magatartása a megvádoltról amely megfelel a Btk. Különös részében meghatározott deliktum tényállásának. A vádolás akkor hamis , ha a bűncselekményekre vonatkozó tényállás teljesen egészében valótlan, mert nem történ deliktum és ezt B. H. tudta. Hamis vád az is, ha olyan körülményt fűz hozzá , amely miatt a az deliktumnak látszik (BJD 7329.) A hamis vádaskodás a hatóság előtt történt. A Be. 376. § (2) bekezdése alapján feljelentési kötelezettség terheli valamennyi hatósági tagját és hivatalos személy tudomására jutott közvádra üldözendő deliktum esetén. (BJD 2813., BJD 4954.) Nemcsak formális feljelentéssel valósítható meg hamis vád, hanem elkövethető tanúvallomás tétele során is (BH2018. 4.)

A szóban forgó deliktum illetően a bizonyított ténynek vagy olyan tény igazolása kell alkalmasnak látszani amelynek folytán meghatározott személy elkövetett cselekménye bűncselekménynek látszik. B. H. tudnia kellett arról, hogy meghatározott személyt hatóság előtt büntetendő cselekménnyel valótlanul vádol, aki ellen büntetőeljárás indíthatnak. A cselekmény befejezetté válik a hamis vád hatósággal való közlésével. Az Alkotmánybíróság 3384/2018. (XII. 14) AB határozat értelmében a hamis vád passzív alanya - a konkrét tényállás függvényében - egyben a deliktum sértettje is lehet, így adott esetben pótmagánvádlói fellépésének is helye lehet.)

A büntetés joga ugyanis kizárólag az államot mint közhatalmat illeti. Büntetőjogi tárgyú határozataiban az Alkotmánybíróság következetesen hangsúlyozza továbbá, hogy „[a] büntető hatalom gyakorlása, a büntetőjogi felelősségre vonás az államnak nem csupán joga, hanem alkotmányos kötelezettsége, „A bűnüldözés kizárólagos joga egyben a büntető igény érvényesítéséről való gondoskodás kötelezettségét jelenti” [40/1993. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1993, 288, 289.]. A büntetőeljárás célja a büntetőhatalom gyakorlása során az állami büntetőigény érvényre juttatása. A bűncselekmények a társadalom jogi rendjének a sérelmét jelentik és a büntetés joga kizárólag az államot mint közhatalmat illeti. A büntető igazságszolgáltatás állami monopóliumából a büntetőigény érvényesítésének a kötelezettsége is következik.

A cselekmény alkalmas a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 272. § (4) bekezdés I. fordulatába ütköző és a (4) bekezdés I. fordulata szerint minősülő büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntett gyanújának megállapítására. És a a Btk. 268 § (1) és (3) a) bekezdés hamis vád gyanújának megállapítására.

Törvénysértésnek tartom , hogy 2021. március 12. napon tett feljelentésben foglaltak tárgyában 2021. 03.24. napon tájékoztatást kaptam az önök hatóságától, hogy a feljelentésem ügyében már korábban lefolytaták az ügyet és lezárásal zárult. Feljelentésemre határozatot kellet volna hozni Be. 362. § (1) bekezdés kimondja, hogy az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatot hoz 1.-tól 30-ig felsorolja a jogszabályt, 4. a feljelentés elutasításáról. Be. 364. § (1) bekezdés kimondja, hogy a határozatot azzal kell közölni, akit a határozat valamely rendelkezése közvetlenül érint. A nyomozó hatóság ennek a kötelezettségnek nem tett eleget ami ellentétes a jogszabályokkal és a jogalkotó akaratával egyetemben.

Álláspontom szerint ezzel a visszásságot okoz az Alkotmány 2 § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével, illetve az ennek részét képező tiszteséges eljáráshoz, valamint az Alkotmány 64. §-ában rögzített kérelemhez és panaszhoz, valamint az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való alkotmányos jogokkal összefüggésben a rendőrhatóság eljárás, ha a bejelentéseket, feljelentéseket szakszerűtlenül, a büntetőeljárás szabályait sértően kezeli és intézi rendőri intézkedések ellen panaszokat jogorvoslattal megtámadható határozat meghozatala nélkül zárja le.

A nyomozó hatóság 14000/344/2020. bü. számon hamis vád bűntette miatt nyomoztak amiről tudomásunk van hiszen a Reménytelen Ügyek Harca Jogvédő Egyesület írta meg Z. M. édesanya( egyesületi tag) megbízásából.

Megjegyzem, hogy a fenti számú elutasító határozatban a feljelentés tárgyában semmilyen nyomozati cselekményt nem végeztek el, határozat nem indokolta meg, és nem részletezi miért került elutasításra a feljelentés. Az elutasító határozatban nem volt jogorvoslati lehetőség feltüntetve mint panaszjog a Be. 369 § (2) bekezdés elő írja. Miért nem állapítható meg bűncselekmény elkövetését, hiszen egyértelműen megállapítható, a rendelkezésre álló iratokból fellelhető, hogy B. H. tanú kihallgatása ezt igazolják. Az elutasító határozat nem a jogalkotó szellemével történt. Miért nem történt az ügyben gyanúsítás, miért nem hallgatták meg Z. M. mint tanúként, miért nem szerezték be Kaposvári Törvényszékről a folyamatban volt büntető iratokat Z. M. büntetőügyében. Visszatérve az én feljelentés hamis tanúzás bűntette miatt tettem a nyomozó hatóság tájékoztatása szerint a fenti ügyszámra hivatkozva már elbírálták.

A nyomozó hatóság jogszabálysértés követett el mert nem vizsgálta ki a feljelentés tényállását, nem végezte el a nyomozati cselekményeket amit a Be . szellemében ellentétes.. Hamis vád és a hamis tanúzás két különböző bűncselekmény a hamis vád bűncselekményt nem lehet hamis tanúzás bűncselekményként elbírálni ezt a nyomozó hatóság is jól tudja.

Indítványozom, hogy az ügyben tanúként meghallgatását Z. M.

2021. április 25.

  

                                                       Tisztelettel: Vidák Aladár Országos Elnök.