12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak.
Fonyódi Rendőrkapitányság
8640 Fonyód, Vitorlás u. 2.
Tisztelt Fonyódi Rendőrkapitányság!
Alulírott, Vidák Aladár, mint a Reménytelen Ügyek Harca Jogvédő Egyesület Országos Elnöke a tudomásomra jutott információ és felvett jegyzőkönyv alapján feljelentőként hozzátartozója, nevelése, felügyelete alatt álló, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak alapos gyanúja miatt az alábbi
F E L J E L E N T É S T
teszem kérve a büntetőeljárás megindítását.
Preambulum:
Előzményként előadom, hogy H. L. J. (6326 H., P. u. 5.., telefon: 06 70…...) a 2020. január 4-én Kecskeméten felvett jegyzőkönyv szerint azt nyilatkozta, hogy fia, a 2003. december 5-én született J. I. azt mondta neki telefonon többször is, hogy 2012 és 2015 között, amikor Juhász István édesapja, J. J. kizárólagos nevelésében állt, rendszeresen, hetente 3-4 alkalommal a fürdőszobában szexuálisan molesztálta őt, ami abból állt, hogy az ekkor 8-12 év közötti gyermek nemi szervét fogdosta, miközben magán önkielégítést végzett. Ez L., a Sz. u. 1... szám alatti, édesapja ingatlanában történt. H. J J. az esettel kapcsolatban a Kalocsai Rendőrkapitányságon kívánt feljelentést tenni, de az általa elmondottakat nem vették komolyan, jegyzőkönyvet nem vettek fel, neki dolgavégezetlenül kellett távoznia. J. J. saját betegségére hivatkozva a F., B.i u. 14. szám alatti Gyermekotthonban helyezte el a fiát 2017-ben. J. I jelenleg is itt tartózkodik.
Előzményeken túlmenően elő kívánom adni, hogy Telefonos elérhetősége: Beszéltem telefonon J. I. az esetről, aki hozzájárult a hangfelvételhez, amin az édesanyja által elmondottakról kérdeztem őt. Ennek alapján az édesanyja által közölteket szóban kisebb pontosításokkal, de lényegében megerősítette. Elmondása szerint nem csak a fürdőszobában történtek ilyen esetek, de mindig az édesapja házában, illetve az esti órákban. Ő hosszú ideig magában tartotta a történteket, mert szégyellte, nem akarta, hogy osztálytársai, a körülötte élők tudomást szerezzenek az esetről, ugyan akkor kihatással voltak ezek az események az életére, mivel befelé fordulóvá vált, kevéssé kereste korosztálya társaságát, tanulmányi eredményei romlottak. A J. I. által lefolytatott
telefonbeszélgetés tartalmát a t. Rendőrkapitányság részére rendelkezésre bocsátom.
Álláspontom szerint a H. L. J. és a J. I. által elmondottak, bizonyítottság esetén alkalmasak a kizárólagos nevelésben álló 12 év alatti gyermek sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűncselekmény elkövetésének megállapítására. Indítványozom H. L. J. tanúkénti, illetve J. I. sértett tanúkénti kihallgatását, valamint igazságügyi gyermekpszichológus szakértő kirendelését.
Jogi indoklás:
Mindezek alapján a szexuális erőszak bűncselekmény alapesete valósul meg, ha az elkövető a sértettet erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre (ennek fogalmát ld. a 459. §-ban) vagy annak eltűrésére kényszeríti. Minősített eset lesz, ha a sértett tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve ha a bűncselekményt a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el, az elkövető más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, szexuális kényszerítés bűntette miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősített esetként határozza meg a (2) bekezdés és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a szexuális kényszerítést tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy a hozzátartozója, nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, és a (3) bekezdés szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Azzal, hogy a tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel végzett vagy végeztetett szexuális cselekményt önmagában – azaz kényszerítés nélkül is – szexuális erőszaknak tekinti a törvény, nem lehetett a jogalkotó célja az, hogy ugyanolyan – és ne magasabb fokú – büntetőjogi védelemben részesítse az ilyen korú személyt, mint a tizenkét és tizennyolc év közötti.
A szexuális erőszak áldozata eddig nem beszélnek arról, ami vele történt. Az Országos Kriminológiai Intézet egy kutatása szerint átlagosan minden száz esetből maximum négy kerül a rendőrségre. A többiek hallgatnak. Egyértelmű jelzések igazolják például azt, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények többségéről nem értesül senki. A hallgatás oka között szerepel, hogy az áldozat szégyenkezet a történtek miatt, félt attól, hogy esetleg őt fogják hibáztatni azért, amit elszenvedtek fájdalom, szégyen mellett még a társadalom stigmatizációjával is szembe kell néznie. Számos egyéni eltérés figyelhető meg abban, hogy az áldozat hogyan reagál a szexuális erőszakra. Ezt az áldozat személyes élettörténete, korábbi traumatikus élményeinek feldolgozottsága, a támogató közeg jelenléte vagy hiánya egyaránt meghatározza.
Egyik rögtön megosztja valakivel, ami történt, másik heteket, hónapokat, akár éveket is vár, míg végre elmondja, mit élt meg, de van, aki a hallgatásba menekül. El kell fogadni az áldozat döntését, hiszen mindenki másképpen küzd meg a traumatikus élménnyel. Szinte valamennyi áldozatnál megfigyelhetők azonban tipikusan jelentkező érzelmi, fiziológiai, pszichés és viselkedéses változások, tünetek, illetve a trauma.
Budapest, 2020. január 4.
Tisztelettel:
Vidák Aladár Országos Elnök
